Kék róka

A budai hegyvidék egyik nyári lakásában Pál professzort a készülő könyvéhez rendelt rajzok bosszantják. Az édesvízi hidrák ábrázolásával elégedetlen tudós váratlan segítséget kap: Lencsi, aki éppen rajztanárnő lett, megmutatja neki saját vízfestményét. Pál rögtön rábízná az illusztrációkat, és közös munkát tervez vele. Felesége, Cecile, közben egy kék rókagarnitúra kiválasztásával foglalkozik. A tudományos pontosság, a megélhetés gondja és a társasági hiúság így ugyanabban a kényelmes otthonban találkozik.

Herczeg Ferenc háromfelvonásos színjátékában a beszélgetések könnyen irányt váltanak: a festményektől a házasságon át egy vacsora előkészületeiig jutnak. Sándor Trill báró állítólagos hajfürtgyűjteményéről mesél, miközben a báró magyarázkodik, és próbálja megőrizni tekintélyét. A részletes színpadi utasítások a mozdulatokat és a zavart pillanatokat is megmutatják. Olvasóként az apró célzásokra figyelhetsz, amelyekből kirajzolódik, mennyire más képet szeretnének mutatni magukról a szereplők, mint amilyet társaik festenek róluk.