A barátfalvi lévita; Ujabb elbeszélések

Karácsony előtti pénteken báró Kadarkuthy Viktor a miskolci vármegyeházán keresi az első alispánt. A látogatásból aprólékos, humoros jelenet bontakozik ki: az őr útba igazítja a jövevényt, János hajdú pedig az ebédlőben fogadja. A füstölgő kályha réseit szilvalekvárral tömíti be, majd cukorral próbál javítani a szoba levegőjén. A hivatal rendje, az ünnepi szokások és a szolgálók leleményessége együtt rajzolja ki a régi városi életet. A párbeszédekben a rangkülönbségek éppúgy megmutatkoznak, mint az egymást félreértő emberek komikuma.

Jókai az előszóban az Elátkozott család után megígért történethez tér vissza, és személyes karácsonyi emléket idéz fel. A kötetben a közös múlt felidézése is fontos szerepet kap: régi társak asztal mellett emlékeznek iskolai színjátszásra és a fegyverletételre. Tréfáik közé nehéz tapasztalatok vegyülnek, az emlékezés menetét pedig az étkezés mindennapi mozzanatai szakítják meg. Ha a társas helyzetek finom részleteit figyeled, a történelmi háttér mellett az eltérő életutak és beszédmódok különbségeit is követheted.