Dekameron (1. rész)

A Dekameron első része Jókai Mór Összes Műveinek tizenegyedik kötete, a Révai Testvérek 1894-es nemzeti kiadásában; az alcím szerint száz novellát ígér. Az első elbeszélés, a Százszorszépek az íróasztalon álló koponya képével kezdődik, amelyről az elbeszélő azt állítja, hogy egy Esztergom alatt elesett mongol khán feje volt, s ez a különös indítás vezet át a régi idők történetéhez.

A további oldalakon egy ostromlott város kerül elénk, ahol Simon vezér a Szűz-Máriás zászló előtt szól a néphez, a prépost misét tart a szabad téren, és a lakók felkészülnek a védekezésre. Másutt egy távoli vidék fejedelme, Bria-Rocca világát látjuk, az igazságot tartó verandával, a királyné kifestett szobájával és medve- és jaguárbőrökkel borított padlóval, majd egy ókori görög jelenet következik Kleanthosszal. A kötet novellái földrészeken és korokon át váltanak színhelyet, a szerző pedig élénk, tárgyszerű leírásokat ad. Aki Jókai történelmi és egzotikus hangulatú elbeszéléseit keresi, itt tágas, változatos anyagot talál.