A csehek Magyarországban (2. kötet)

Meredek sziklán álló favár elé érkezik Hédervári serege, és az ostrom tervezése rögtön vitát indít a táborban. A második kötet elején Elemér, az arcát eltakaró lovag saját becsületfelfogását veti össze a parancsnok elvárásaival. A rejtekutak felkutatására Dzwela, a borzkirálynak nevezett felderítő vállalkozik, aki éppen a vele ellenséges társakat választja maga mellé. A vár körüli erdők, sziklák és sátrak leírása a hadmozdulatok feltételeit és a szereplők közötti feszültséget egyaránt érzékelteti.

Ilka történetében egy régi szelence tartalma tereli a figyelmet a származás kérdésére. Férjétől megtudja, hogy a benne őrzött rézkép gyermekkorában a nyakában függött. Az emléktárgy láttán egy másik, hasonló kép jut eszébe, és a felismerés családi kapcsolatok lehetőségét veti fel benne. Elhatározza, hogy kegyelmet kér a királytól. Jósika Miklós regényében így a katonai tervezés mellé személyes nyomkeresés társul: a tábori párbeszédek után egy apró tárgy jelentőségét és az általa ébresztett érzéseket követheted.