Besztercze ostroma

Nedecz várában Pongrácz István gróf úgy rendezi be az életét, mintha még a középkorban élne. Az uradalom parasztjai földhasználat fejében katonáskodnak, régi viseletekbe öltöznek, és a gróf kedvéért ostromokat játszanak el. A másik sereg élére a nyugalmazott Forget őrnagy kerül, a viadalokat pedig ünnepi lakomák követik. A vár bástyái, felvonóhídja és fegyverterme egy olyan külön világ díszletei, amelyben a családi múlt és a főúri szereplési vágy szabja meg a mindennapokat.

Az elbeszélő vacsora melletti beszélgetésekből és a rokonok emlékeiből rajzolja meg a különc gróf alakját. Később egy színészekből összeállítandó küldöttség terve mutatja, mennyi leleményt kíván környezetétől Pongrácz rögeszméinek kezelése. Apolka sorsa is belekerül ebbe az alkudozásba, így a komikus ötletek mellett a kiszolgáltatottság kérdése is megjelenik. A regényben csipkelődő elbeszélést, részletes környezetrajzot és egymásnak feszülő nézőpontokat találsz: a szereplőknek egy múltjához ragaszkodó ember kívánságaihoz kell alkalmazkodniuk.