A falu jegyzője (1. kötet)

A folyó menti Tiszarét nyugalmát már a táj bemutatásakor átszínezi a megyei hatalom bírálata. A Réty család kastélya és a közpénzből emelt építmények mögött kiváltságok és személyes érdekek rajzolódnak ki. Tengelyi Jónással, a falu jegyzőjével és Vándory református lelkésszel a környékre néző dombon ismerkedünk meg. A földek, kertek és házak aprólékos leírása a helyi társadalom viszonyait is megmutatja: a tekintélyt a vagyon, a származás és a hivatal egyaránt alakítja.

Eötvös József regényének első kötetében a tisztújítás körüli egyezkedések a becsület és az érvényesülés ütközését teszik kézzelfoghatóvá. Krivér a választók megvendégelését védi, majd Tengelyi nemességének bizonyíthatóságát politikai eszközként kezeli. A beszélgetésekben a tiszta elvek mellett rögtön megjelennek a kibúvók és a számítások. Olvasóként a szereplők párbeszédeiből és az elbeszélő ironikus megjegyzéseiből ismerheted meg ezt a világot. A falusi környezet így a közélet működésének, az egyéni meggyőződésnek és a társadalmi különbségeknek a vizsgálatához ad teret.