A kik kétszer halnak meg (2. rész)

Üvegtető alá zárt művirágok között tölti napjait Temetvényi Pálma grófnő a pozsonyi palotában. Leveleit már Madame Beata néven fogadja, környezetét pedig olyan aprólékosan rendezi el, hogy még a virágok illatát is maga pótolja. A kertben géppillangók repkednek, szobájában takarékpénztári könyvek sorakoznak. Jókai Mór regényének második részében az elzárkózás különös tárgyi világa rajzolja meg az idős asszony alakját, miközben a felhalmozott vagyon rendeltetése körül is kérdések támadnak.

A komor palotakép után kopott ruhájú bárógyerekek vágtatnak szamárháton a falun át az erdőbe. Epret szednek, az elmaradt ebédről beszélnek, és a szökés lehetőségét fontolgatják. A társadalmi rang és a mindennapi nélkülözés ellentétét így közvetlen jelenetekből ismerheted meg. A történet másutt az illavai fegyház zendülőinek küzdelmét mutatja be. A részletező környezetrajzot gyors párbeszédek és feszült tömegjelenetek váltják, egymás mellé állítva a magányos visszavonulást és az elszabaduló indulatokat.