Az urak

Mező-Mihályfalva megszokott rendjét egy sörház alapítása és a várossá válás híre forgatja fel. A Duna közelében fekvő falu lakói hivatali állásokról, gazdagságról és előkelő kapcsolatokról kezdenek álmodozni. Kardos Péter jegyző adóhivatalnoki kinevezése után már új fölénnyel beszél a tanácshoz, Vörös Gábor pedig lányai házasságában lát lehetőséget a felemelkedésre. Tolnai Lajos regényében a rang utáni vágy egyszerre formálja át a község életét és a családok terveit. A változás ígérete mögött hamar megmutatkozik az érdek és a hiúság.

A Bokros család jelenetében mindez éles vitává sűrűsödik. András külön házba készül költözni, míg Sándor az úri élet külsőségeihez igazodik; az anya és az apa a családi vagyonról is másként gondolkodik. Az élénk párbeszédekben a tulajdon, a munka és a tekintély kérdései ütköznek. A gúnyos elbeszélői megjegyzések mellett apró mozdulatokra és beszédbeli különbségekre figyelhetsz: ezekből rajzolódik ki, mit jelent az egyes szereplőknek úrnak lenni.