Hangyaboly

Az apácazárda kertjében érik a gyümölcs, a folyosókon pedig szigorú rendben vonulnak a bentlakó növendékek. A szeptemberi napfény és az ismétlődő iskolai szertartások közötti különbség már a nyitányban megmutatja a lányok helyzetét: otthonuk után vágyódnak, miközben a legapróbb mozdulataikat is szabályok irányítják. Kunigunda nővér tekintélye még egy földre hullott körte körül is bizonytalanságot teremt. Kaffka Margit regénye az intézeti nevelés világát a hétköznapi érzések, félelmek és egymás közti beszélgetések felől közelíti meg.

A közösség életéhez az iskolai szereplések is hozzátartoznak. Egy dolgozat bírálata, a tanári megjegyzések és Király Erzsi szavalása alkalmat adnak arra, hogy az elvárt viselkedés mellett az egyéni szándékok is láthatóvá váljanak. A részletekben az ünnepélyességet finom irónia kíséri. Olvasóként azt figyelheted meg, hogyan alakítja a nevelés nyelve, a társnők figyelme és a felnőttek hatalma a fiatal lányok mindennapi tapasztalatait.