Isten igájában I

A papnevelde zárt kapuja mögött a fiatal elbeszélőnek szigorú napirendhez és saját lelkiismeretéhez kell igazodnia. Beteg édesanyja és testvérei támogatásáért választja a papi pályát, miközben Margitka fényképe az otthon hagyott érzelmeihez köti. Az imák, a tanulmányok és a reverenda felöltése egyszerre keltenek benne áhítatot és szorongást. A belső vívódást az épület komor terei és a társak magabiztos viselkedése is erősítik, így a hivatás kérdése már a kezdetektől személyes teherré válik.

Nyirő József regénye a vallásos eszményt a megélhetés, a családi felelősség és az egyházi előmenetel elvárásaival ütközteti. A helybeliektől vett nehéz búcsú után tanári kinevezés érkezik, ám a biztosabb jövő ígérete mellé szégyen és idegenség társul. Az öreg pappal folytatott vacsorai beszélgetés a gondoskodás és a féltés különböző arcait mutatja. Olvasóként a személyes vallomásokban és a feszültté váló párbeszédekben követheted, hogyan mérlegeli az elbeszélő a becsület, az alkalmazkodás és az önazonosság követelményeit.