Mohács, vagy, Két árva gyermek vergődése

Királyi menyasszonyok vizsgáznak az innsbrucki apácakolostorban: Jagelló Anna és Mária latinul sorolja fel családja előkelő rokonságát. A tanulásukra felügyelő egyházi méltóságok az uralkodóknak számolnak be a lányok fejlődéséről. Mária azonban maga is kérdezni kezd: tudni akarja, mikor koronázzák meg, mekkora hatalmuk van a magyar rendeknek, és mire költötték a hozományát. A hímzőasztal mellett Anna is elmondja, hogy házasságáról a véleménye nélkül döntöttek. A neveltetés és az eljegyzés részleteiben személyes vágyak találkoznak az uralkodócsaládok érdekeivel.

Krúdy Gyula történelmi regényében a ranghoz pénzügyi gondok és hatalmi korlátok társulnak. A visegrádi beszélgetés során Mária birtokvásárlást és saját pénzverő műhelyt tervez, míg Lajos kétkedve fogadja elképzeléseit. A párbeszédekből megismerheted a határozott menyasszony számításait és a király bizonytalanságát. A mohácsi csatához kapcsolódó történet az udvari szokások, a családi kötelékek és az ország ügyeinek összefonódását mutatja meg.