A tót atyafiak; A jó palóczok

Selmeczbánya meredek utcáin a szomszédok akár át is beszélgethetnek a völgy fölött, miközben a látogatáshoz hosszú kerülőre van szükség. Mikszáth Kálmán elbeszéléseiben a táj a mindennapi élet rendjét is meghatározza. Krisztina és Bohuska párbeszéde után Csutkás tanár úr és Luppán Demeter kerül előtérbe: a két régi barát egyaránt Csemez professzor lányába szerelmes. A barátság, a hiúság és a házassági remények rajzát az elbeszélő közvetlen, tréfás megjegyzései kísérik.

A novellákat az apró szokások és a közszájon forgó történetek teszik elevenné. A burnót használatáról folytatott komoly vita megmutatja a szereplők önérzetét: mindegyikük a saját szokását védi, és elméletet is kerít hozzá. Másutt a megyei urak körében Gerge István leleményességéről szólnak az anekdoták. Ha a beszélgetések mögötti emberi esendőség érdekel, itt a túlzó hasonlatokra, a váratlan kitérőkre és az elbeszélő személyes jelenlétére is figyelhetsz. Ezek a részletek a helyi különcségekből bontják ki a történetek humorát.