Emlékeimből

A régi Nemzeti Színház pénztára, udvara és színpada elevenedik meg Jókai Mór személyes emlékeiben. Az Emlékeimből anekdotái a művészek mindennapjaihoz visznek közel: Kolozsi úr a gázsit számolja, a közönség hideg nézőtéren ül, a világításhoz szükséges gázt pedig hatalmas tömlőben cipelik végig a városon. A színházi történetekben az épület állapota, a fizetés körüli gondok és a váratlan helyzetek egyaránt helyet kapnak. Jókai humorral idézi fel azt az előadást is, amelynek menetét a fogyó világítás miatt kellett sietve megváltoztatni.

A színház világától a kecskeméti diákéletig vezetnek a visszatekintések. A legátusokról szóló korrajz bemutatja az ünnepi prédikációkra induló diákok megbízatását, a gyalog megtett hosszú távolságokat és a tanulmányaikat segítő adományokat. A szlavóniai küldetés leírása az intézmény szabályai mellé személyes tapasztalatot társít. Ha a régi hétköznapok apró szokásai érdekelnek, itt a közismert helyek mögötti munkát, pénzügyeket és emberi leleményt ismerheted meg. A rövid történetekből egyaránt kirajzolódik a színházi közösség és a tanulóifjúság élete.