Ignotus novelláiból

A hit bizonyosságától a társasági szerepekig többféle emberi helyzet kerül egymás mellé Ignotus elbeszéléseiben. A Kilenc óra tájt a keresztfán függő férfi gondolatait követi, miközben korábbi bizonyosságát kétely váltja fel. A Madame Récamier egy reggeli készülődés apró mozzanataiból épít női arcképet: a gondosan választott ruhák, ékszerek és mozdulatok után a fogadószobában elhangzó kívánság új fényt vet az egész jelenetre. A részletek így a társasági viselkedés és az önmagunkról mutatott kép kérdéseit is felidézik.

A Hárman a szalónban elbeszélője egy felvidéki kisváros emlékeit idézi fel, köztük Suhay Dániel tanár és Stein Irén alakját. A kandalló körüli meghitt együttlétekben a gyermekkori ragaszkodás és a felnőtt visszatekintés kapcsolódik össze. Másutt egy idősebb barát figyelmezteti a fiatal írót, hogy a könyvekből ismert szavak mögött mások sorsa és személyes felelősség áll. Ha az érzelmek apró fordulataira figyelsz, ezekben a rövid prózákban az emlék, a tapasztalat és az önvizsgálat találkozását követheted.