Olvasás közben

Az emberi munka nyomaitól a szülői felelősségig vezetnek Ignotus rövid jegyzetei és megjegyzései. Egy megművelt táj látványa, Millet parasztképei vagy a villamoshoz siető apa botlása egyaránt gondolatmenetek kiindulópontja lesz. A személyes emlékeket tömör megállapítások követik az önismeretről, az erkölcsi ítéletekről, a pénzszerzésről és az akaratról. A szerző gyakran azzal fordít egyet a megszokott vélekedésen, hogy egymás mellé teszi a kimondott elvet és a mögötte húzódó emberi érdeket.

A művészetről szóló részekben a festészet, az építészet és a tárgyak formája kerül előtérbe. Ignotus azt vizsgálja, hogyan függ a kifejezés az anyagtól, a rendeltetéstől és a kor igényeitől; a szecessziót is ebből a nézőpontból közelíti meg. Olvasóként a rövid észrevételek után hosszabb érvelésekkel találkozol, amelyek a szépség megítélését a mindennapi tapasztalathoz kapcsolják. A kötet változó terjedelmű darabjai között a személyes vallomás és a vitára késztető állítás adja a kapcsolatot.