A vén gazember

Borly Gáspár gazdatiszt az Inokay család birtokát igazgatja, és közben a maga hasznára is dolgozik. A báróné a szolgálatban álló elődökre hivatkozva mentegeti, a környéken azonban rossz híre van az öregnek. Viselkedése újabb találgatásokat táplál: a templomtorony építésére sajnálja a pénzt, beteg kutyáknak viszont menhelyet építtet, és maga gondozza őket. Unokái jövőjéről szintén meghökkentő döntést hoz. A kiváló tanulót lakatosnak adja, gyengébben teljesítő testvérét pedig papnak taníttatja tovább. A személyes emlékeket felidéző elbeszélő a falusi szóbeszédet és az öreg sajátos érveit egyaránt megmutatja.

A fogyatkozó vagyon ügye a politikával is összefonódik, amikor Inokay Gottfried képviselőjelöltsége kerül szóba. Borly a megválasztástól a hitelezők türelmét és újabb hitelt remél, így a közéleti szereplés a birtok fenntartásának eszközévé válik. Mikszáth Kálmán regényében a csipkelődő párbeszédek a rang, a pénz és a tekintély kapcsolatát világítják meg. Olvasóként megfigyelheted, hogyan alakul ki egy ember híre a közösségben, és hogyan férnek meg egymás mellett a kicsinyesség, a gondoskodás és a számítás jelei.