Csataképek a magyar szabadságharczból

Szolnokon egy özvegy két lánya, Rózsa és Anikó a katona vőlegényét várja, miközben a várost menekülők és átvonuló csapatok töltik meg. Az 1848 végén kezdődő történetben a családi reményeket a hadak mozgása szabja meg. Gábor és Róbert egymással szemben álló seregekben szolgál, így a két menyasszony közös örömét a kötelesség és a személyes ragaszkodás ellentéte árnyékolja be. A fagyos pályaudvar, a szállást kereső emberek és a rövid találkozások közel hozzák a háború hétköznapi terheit.

Jókai Mór történelmi elbeszéléseiben a személyes sorsok mellé a katonai és városi társaság jelenetei kerülnek. Egy másik részletben a parancsnok ünnepi ebédre vezeti vendégeit a bástya tetejére, miközben azok védett teremben szeretnének mulatni. A párbeszédekben a társadalmi hiúság és a veszéllyel szembeni magatartás is megmutatkozik. Olvasóként a nagy történelmi események emberi léptékét követheted: a várakozást, az összetartozás igényét és a közös megpróbáltatásokra adott eltérő válaszokat.