Szomoru napok

Hétfalu elhagyott házai egy régi csapás nyomait őrzik. A történet innen fordul vissza az 1831-es évhez, amikor baljósnak vélt természeti jelek és egy közelgő betegség híre nyugtalanítják a lakókat. Magdolna különös jóslatait félelemmel figyelik, a mindennapi eseményekben pedig egyre többen keresnek fenyegető jelentést. A romos épületek aprólékos leírása és a falusi közösség hiedelmei már a nyitányban összekapcsolják az egyéni sorsokat az általános bizonytalansággal.

A regény komor légkörét éles irónia ellenpontozza. Kordé uram az iskolában magyarázza el a hatósági rendelkezéseket, de a betegségről adott tanítása saját tudatlanságát is megmutatja. A félreértett szavak, a gyerekek válaszai és a magabiztos utasítások között feltárul, mennyire könnyen torzulhat az emberekhez eljutó tudás. Olvasóként a félelem terjedését és a tekintély működését követheted egy olyan közegben, ahol a magyarázatokra sürgető szükség volna, miközben a bizonyosságot sokszor puszta szólamok helyettesítik.