Zeneszerző portrék

Mozart és Wagner eltérő alkotói alkatának összevetésével indul Csáth Géza zenei esszéinek gondolatmenete. Az egyik mintát a formák korai, biztos kezelése, a másikat az önkifejezés igénye és a megfelelő szerkezet keresése jellemzi. A szerző a mesterségbeli tudás, az ötlet és az érzelem kapcsolatát vizsgálja, majd jelzi, hogy felosztása a valóságban összetettebb pályák megértését segítő séma. Így a zeneszerzésről szóló fejtegetés egyúttal az alkotói fejlődés lélektani kérdéseit is közel hozza az olvasóhoz.

A portrék személyes értékelést és a művek részleteire figyelő elemzést kapcsolnak össze. Schumann műveinek bemutatásakor a C-dúr zongorafantázia életöröme a Winterszeit darabjainak elmúlást idéző hangulatával kerül párba. A dallam, a ritmus és a zenei forma a művészi egyéniség leírásának eszköze lesz. Akkor találhatsz benne sok megfigyelnivalót, ha érdekel, hogyan fogalmaz meg egy esszéista határozott ízlésítéleteket, és hogyan támasztja alá őket egyes kompozíciók példáival.