Magyar írók

Az irodalom és a társadalom kapcsolatából indulnak ki Schöpflin Aladár tanulmányai: az írói művek mögött az egyéniséget, az élményeket és a kor lelkiállapotát keresi. A Magyar írók folyóiratokban megjelent, többnyire alkalomra született cikkeket rendez kötetbe. Vörösmarty, Gyulai Pál, Mikszáth Kálmán, Ady Endre és Móricz Zsigmond alakja is helyet kap ezekben az irodalmi arcképekben. A kritikus a művek megértését kapcsolja össze az alkotók szemléletének vizsgálatával, és az élmények irodalommá alakulását kutatja.

A kötet visszatérő kérdése a régebbi és az újabb irodalom viszonya. Schöpflin a hagyományhoz vezető szálakat keresi az új törekvésekben, miközben az előző nemzedékek munkáiban is feltárja a későbbi változások előzményeit. Gyulai Pál alakján keresztül a megszilárdult meggyőződések és az alakuló irodalmi élet feszültségét mutatja meg. Az esszékben követheted, hogyan függ össze az író személyiségének megértése a közösség életével, és milyen szerepet szán a szerző a kritikának az olvasók és az irodalom kapcsolatában.